|
Gyurkovics Tibor interjúDon Quijote titkai
-Elképesztő és megdöbbentő történetekkel találkozunk a
hétköznapokban. Ha könyvben olvasnánk, legalább legyinthetnénk rá, elragadta az
írót a fantáziája! Nincs ilyen érzése néha?-Dehogynem! De a világ kezdetétől ellentmondásos. Az ember a természet ellen élő állat. Azért lett ember, hogy kiemelkedhessen, de ezzel szembe is került vele. Ha nem is ekkora mértékben, mint manapság. Az emberiség története annak a hitnek a fenntartása, hogy ebből a csapdából képes lesz győztesen kikeveredni. Ha ezt feladná, egyszerre meg is szűnne embernek lenni. Babits már 1940-ben megírja: „Az Isten és ördög két jó hivatalnok, mennyivel vadabb és gazabb a világ, mióta az ember e gyönge akarnok viszi mindkettőnek ürült hivatalát” Az irodalom arra volt, van, lesz, hogy ezt a reményt táplálja az emberekben. -Az egyes ember azonban nagyon magányos tud lenni ebben a helyzetben.- - Azt azért ne felejtse el, amit elér az ember, azt soha nem egymaga éri el. Mindig felsőbb hatalmak segítségével. Mikor az ember istennek képzeli magát, mindig elbukik. S így járnak az isteni hatalmat kísértő birodalmak is. Remélem az írók tudnak olyan jeleket hagyni az éjszakában, amiből értenek az emberek. - A Lyukasórában egy olyan embert ismertünk meg önben, akinek nem kell tisztelnie a minőségen és értéken kívül semmit sem. S mindezt fanyar humorral hozza a világ tudomására. Jó a diagnózis?-Ezzel áltatom magam. Túl vagyok mindenen. Öt lányom és tizenhét unokám van, s köztük pátriárkaként létezik egy bevehetetlen szuverén világom. Ahova nem hatol el se politika, se bántás. Magányos író vagyok, amolyan Don Quijote, aki fakardjával harcol a szellemek ellen. Nekem bevált. -Szerintem két szóval lehet önt legjobban jellemezni: harag és szeretet. Miből táplálkozik ez Gyurkovics Tiborban? -Az indulat anyámtól való. Nehéz természetű ember volt. Utánam dobta az ollót, késsel kergetett, ha nem fogadtam szót. Apámtól örököltem a humorérzékemet, amivel görbe tükörbe tudom helyezni a világ dolgait, melyek hol megnőnek, hol nevetségesen kicsik lesznek. E nélkül nehéz lenne gyakran a világot elviselni. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||